Ördögöd Van!

A racionalitás és a magasrepülés korcs kölyke vagyok.

Beszólások

  • Bachterman: én elzárkózom a tévétől, mint médiumtól. az újságtól is persze. meg a rádiótól. nagyon néha hallga... (2010.02.08. 22:21) Az tévémúsorokrúl II.
  • Chosy: @Bachterman: Hehh, angolul sem tud a srác, úgyhogy szerintem ahhoz képest istenes a kiejtése is :) (2010.02.07. 12:25) Nekem annyi
  • Ypszi: @Chosy: én amúgy azért nem szoktam elmenni, mert nem hiszek a válasszuk a kevésbé rosszat felfogás... (2010.02.07. 03:26) Szerintem...
  • Chosy: @Bachterman: nem, én. @Fiorella Fitzpatrick: photoshop CS3 @Bodo: szabadidő? az mi? :) @Uddha... (2010.02.06. 21:10) Sok csalással...
  • mooncat: cukker (2010.02.01. 20:31) Dezsi

Hirdetés

Az tévémúsorokrúl II.

2010.02.07. 02:23 - Chosy

Ott hagytam abba, hogy a természetfilmeket magából sugárban okádó csatornák elég nívótlanok nagyrészt.

Ennek az okát is kapizsgálom már.

Az izzadságszagú, tömeggyártott igénykielégítés vezette idáig a publikumot.

Az Animal Planet egyre inkább ráhasalt a témákra amelyek piroslanak a vértől és idegeket borzolnak az állatok elaltatása miatt.

A vért én is szeretem (hurkában, főtt krumplival, karácsonykor), de ezt nézve még frankeinstein is összeszégyellné magát. Hogy tökéletes példával tudjam igazolni az állításomat, nem is kell sokat keresgélnem az emlékeimben.

Hiszen éppen ma volt egy ragyogó csillaga fenn az égen a faszplanetnek.

Állattámadós sztorik, ki hogyan élte túl, beszámolók, stb.

Az összes sztori egy nagy ordasság volt, de a leggusztustalanabb, önkritika nélküli szégyenletes előadás a leopárdtámadás esete volt.

Bukszás kis család kedvenc hobbijának hódol éppen rengeteg szabadideje közepette, kiutazik egy vadrezervátumba Afrikába, hogy ott a (védetlen) nyaralóféleségben kikapcsolódjon. Tisztában vannak vele, hogy 5 féle veszélyes vadállat él ott háborítatlanul.

Eddig még nincs is akkora hiba a történetben, én is megcsinálnám.

Ami ezután jött, attól viszont fizikai fájdalmat éreztem az agyam "úgy kell neked bazdmeg" érzésekért felelős területén.

A család vénembere kiült éjszaka a kivilágitatlan kertbe háttal a vadonnak (jelzem újból, kerités nincs) egy nagy gulyás gőzölgő sült hússal egyetemben!   ??!!

A kisgyerekek eközben ki-be rohangáltak hozzá a házból, megvilágitás, biztonság semmi, csak a sülő hús szaga és a sötét.

Akkor csodálkoznék, ha mindennek ellenére a bölcs édesapának semmi baja nem esett volna, de ahogy ennek lennie kellett, hátulról leteperte egy leopárd.

Az tipikusan a "na és" pillanata volt számomra, amikor sajnálatraméltó áldozatként állitotta be magát az öreg, de legalábbis a műsorkészitők affelé próbálták terelni a nézői szemléletet. 

A vén fasz túlélte, de egy rossz pillanatomban őszintén kivántam neki, hogy esett volna nagyobb baja pár karcolásnál meg egy kis vérveszteségnél. Igen, aki hülye haljon meg alapon. 

Az a nagymacskák területe. Az embernek azért van fejlettebb agya, hogy GONDOLKODJON (ó te jó ég micsoda elvárások tőlem) és adott esetben megelőzze a katasztrófákat felelősségteljes elővigyázattal. Ha nem gondolkodsz, meghalsz. Nem véletlenül nincsen már tépőfogad. Más fajta "erőt" kaptál, ha nem élsz vele, akkor neked annyi, és nem leszel sajnálatra méltó - ez az élet törvénye -. Mert nem ülök ki ragadozók területére vadászidőben egy rakás bűzlő hússal (csak ha csúnyán meg akarok halni), és főleg akkor nem ha a család kisgyerekeire gondolok. 

Mindezek után gondolom a szerencsétlen és éhes állatot lelőtték mivel emberre támadt - megszegte a törvényt - azt a törvényt amit mi állítottunk neki, és amiről fogalma sincsen, mivel ő csak teszi a dolgát ahogyan azt elrendelte neki a teremtő. Hát ilyen az ember.

És ilyenek a csatornák.


Mintha a világ egyre inkább azt akarná, hogy ne gondolkodjunk. Vagy ha nem is a világ, de a műsorkészítők biztosan.

Minél többet nézem a tévét, annál több gondokodásra képtelen embert látok benne, és annál dühösebb vagyok. És ezzel együtt egyre kevésbé toleráns.

De ami még a faszplanetet is üti:

Viva tévé

Magyar, tinédzsereknek szóló zenecsatorna.

Azt hiszem, ebben a mondatban az összes sértő és egyben igaz szót felhasználtam amit ember csak mondhat erre a takonyra amit valaki pár éve kipiszkált az orrából és elnevezte Vivának.

(azt már alig merem hozzátenni, hogy a fiataljaink meg is eszik)

Volt idő, hogy én is ettem, igen. A rave korszak agonizálása idején, amikor még a celeb-ribancok és celeb-hermafroditák még sehol sem voltak, igaz hamarosan a kisérlet már elkezdődött frankeinstein laborjában, az első elcseszett lénnyel: a Spice Girls-szel.

A szórakoztatóipar azóta is hígfossa magából a kategóriátlan egynyári évelőket.

 Itt gyüliznek nálunk, esküszöm, a világ legszarabb klippjei. Itt, nálunk. Miközben a VH1 hörög a saját vérében, addig mi "szexi vagy nem" vetélkedőt gyártunk beképzelt hülyegyerekeinknek, hogyha még a 13 éves zsófika növögető csöcsét nem látták elegen az osztályból, akkor legyen rá időben lehetőség minél szélesebb körben.

Fogatlan cigánypurdétól a gebe, de bevállalós szomszédlányig láthatsz itt mindent.

Fő sajátossága a versenynek, hogy a tényleg szép, természetes lányokat és a valahogy kinéző (nem csupa csont és bőr, de nem is izomagy) csávókat már az elején kisavazza a sugárfertőzött anti-fitness tomi és a kályhameleg sugarloaf szabi, néha beugrik a síksötét debreczeni zita is, őt asszem még a debilek IQ szintjét sem verő dukai regina szokta váltani.

Egyszóval a zsűri valami fergeteges! Érdemes benézni, a szórakozás garantált!

Fiataljaink tökéletes példákat láthatnak nap mint nap, akiktől érdemes tanulni, ellesni a viselkedési mintákat, és úgy en block, akikre hasonlítaniuk kell.

 

RTL

Ez a csatorna olyan gyalázatosan szar fos szemét mocsok nyomoronc, egy gennyes köpet a világban, ami nélkül tisztább lenne a levegő. Nem is írok róla többet, ennyi elég.

 

És hogy akkor mit nézek?

A teljesség igénye nélkül felsoroltam pár csatornát, azokból is kiragadtam pár műsort, hogy körvonalat adjak annak, mire miért mondok ezt meg amazt.

Ami maradt, az sajnos nem sok. Vagy úgy is mondhatnánk, hogy uzsonnainak sem elég a választási lehetőség ami a normális csatornákat illeti.

Sorolnám:

- Duna Tv (rengeteg magyar településről, szokásról, életmódról, történelemről stb szólnak a sorozatai és segit pár órára csodálkozó turistának lenned a saját országodban. Értelmes műsoraik vannak az esetek nagytöbbségében.)  

- Filmmúzeum (ezt nem fejteném ki, Chaplin azóta nagy kedvencem)

- VH1 (vagyis ami maradt belőle)

- Comedy Central (a stand-up comedy része kifejezetten poénos, bár némely előadó elég bárdolatlanul és gusztustalanul tud a szarási és egyéb szokásairól hangosan és sokáig beszélni, olyankor átkapcsolok.)

 

That's all Folks!  

Szerintem...

2010.02.03. 06:55 - Chosy

...tavasszal szavazzon mindenki belátása szerint.

Unom, hogy sok helyen azt látom, hogyan próbálják egymást győzködni az emberek a saját döntésük helyességéről, és hogyan próbálnak rábeszélni másokat is: csatlakozzanak.

Vagy: hogyan próbálják fikázni egymást azt hangsúlyozva, hogy a másik döntése hülyeség.

Nem.

Ez egy egyéni döntés. A propaganda maradjon csak meg a pártoknak.

A miérteket pedig mindenki tartsa meg magának. 

(Sosem felejtem el azt a sötét fideszes aktivista tyúkot, aki pezsgőt akart fizetni nekem ha rájuk szavazok. Ez egy agyrém)

 

Sok csalással...

2010.02.02. 19:07 - Chosy

Címkék: navi lettem

 de sikerült! 

 

Dezsi

2010.01.28. 06:57 - Chosy

 

Nekem annyi

2010.01.25. 20:10 - Chosy

Na jó, annyira nem vészes a helyzet, csak Robi bátyám fogja környezetbarát módon elvágni a torkomat, amiért most embedelem ezt a két számot.

De nem bírom ki, muszáj megmutatnom, mert klassz hangja van.

Hallgassátok meg! Küszü!

 

Az tévéműsorokrúl

2010.01.18. 22:06 - Chosy

 

Mostanában újra elkezdtem nézni a butadobozt. 

De mit is tehetne az új kor gyermeke, amikor a válság szelleme a VH1-et is megkísértette már?

Hát, nem néz tévét. Vagy ujj-izomra gyúr, és megtanul állati gyorsan kapcsolgatni, hogy minél nagyobb esélye legyen elkapni valami nézhetőt.

Számomra eme kísérleti időszak véget ért. Automatikusan kapcsolok a már kitapasztalt csatornákra, egészen addig, amíg azokat is eléri egyszer a csőd és el nem sötétülnek  -stratégiát (műsort) nem váltanak -.

 

Több csatorna is vesztett a nívójából az elmúlt években. A fent említett VH1 nem tudom, hogy sugároz-e még, vagy osztott műsoridőben nyomja a Nickelodeonnal, de jó rég nem találkozott vele a távkapcsolóm. Pedig kedvelték egymást.. (szipp)

 Az ismeretterjesztő csatornák viszont megérnek egy bőnyálú kritikát, itt és most.

 

Spektrum 

Az első teljes műsoridős ismeretterjesztő csatornák közé tartozik (ha épp nem az első) Magyarországon. Régebben valóban igényes műsorokat sugároztak. Voltak benne boldog (és kevésbé boldog) állatkák, színes virágok, letűnt civilizációkról szóló történelmi okosítások.

Okosítás most is van benne: földrengésekről, árvízről, válságról, H1N1-ről, geológiáról, kémiáról, agytumorrol, ber-ber receptekről stb. Csupa olyan dologról, ami engem például rendkívül nem érdekel. Ha természeti katasztrófát akarok látni, kisétálok a Margit hídra és körülnézek, nem kell ehhez upc családi csomagban.

 

Animal Planet 

Az egyik legigényesebb csatornának tartottam, egészen 2006-ig.

Azt gondoltam, végre egy csatorna, ahol nem a rózsaszín és mosolygó Attenborough-állatkákat nézzük, hanem igenis láthatunk buzi elefántokat, önmagukat delfinnek képzelő cápákat, szóval csupa olyan dolgot aminek addig Attenborough cenzúrája alól azelőtt nem sikerült kibújnia.

Aztán eljött 2006.

Abban az évben halt meg Steve Irwin, akivel az aranytojást tojó tyúk repült ki a műsorkészítők leveséből. Azóta már a Maggi sem segít: a műsoruk ízetlen, szarszagú, és érezni, hogy egyre nagyobb energiát fordítanak arra, hogy megtalálják maguknak Steve méltó trónörökösét, de ezzel egyenes arányban egyre több és egyre nagyobb bohócokat sikerült felvonultatniuk. A rendes állatos műsoroknak annyi, mostmár csak bohócokból áll a plénum.

Mielőtt felsorolnám eme remek embereket, kifejteném, hogy S. Irwin miért is volt nagyobb a szememben, mint bármelyik másik önjelölt zoológus az Animal Planeten.

Annak ellenére, hogy sokan nem kedvelték sem őt, sem a műsorait, feddhetetlen tény, hogy ő VALÓBAN szerette az állatokat, és értett is hozzájuk. Showman volt a maga nemében persze, legalább annyit ugrált és gesztikulált a műsoraiban mint amennyi állatot megmentett. És ehhez el is érkeztünk a lényeghez. Az állatkert tulajdonos Irwin ugyanis rengeteg állatot mentett ki szar körülmények közül és fogadott be. Emellé még szórakoztató is volt az ürge, de a lényeg, hogy nem üres jópofizásról szólt az, amit csinált. Hát ennyi.

 

Most pedig felvonultatnám a helyébe lépő (vagyis próbáló) udvaribolondokat, akiknek a leghalványabb lila fingjuk sincs arról, hogy mit és miért csinálnak. (dobpergés)

  

-          Austin Stevens

 Meggyőződésem, hogy a tata Indiana Jones-nak képzeli magát.

Műsorainak legcsillogóbb mélypontja az volt, amelyik így kezdődött:

 „Most pedig le fogok fényképezni egy elefántot futás közben...”

 Eme nemes cselekedethez természetesen szükség volt arra is, hogy Austin (Austin Majdnem Powers) odaálljon egy csapat békésen legelő elefánt elé és elkezdjen ugrálni mint egy veszett majom. Természetesen egy elefántbika sem tűrné megtorlatlanul ezt a lelki megrázkódtatást (én se tenném), és úgy gondolták, hogy jobb ennek a gyökérnek ha meglapítják egy kicsit (az ötlet jó). Tehát az elefánt üldözőbe vette, és így elkészülhetett az évszázad felfedezése: a futás közben készített műremek a szaladó elefántról. A műsorkészítők egyébként előszeretettel vágnak be az izgalmas jelenetekbe pillanatképeket Stevensről, amint épp titokzatosan szexi arckifejezést próbál vágni, mondjuk épp menekülés közben.

Engem meggyőzött: ugráltam a székben és folytak a könnyeim. 

  

-          Dave Salmoni

 Ő a másik kedvencem a vicces kategóriában. Most írás közben is remeg a gyomrom a feltörni készülő öblös röhögéstől, ha rá gondolok. Szóval Dave Salmoni az Animal Planet ügyeletes büdös-borostás „oroszlánszelidítője”.

A műsor lényege az, hogy Dave barátunk kellő szőrnövesztés után (ami előfeltétele annak, hogy a műsornéző komolyan vegye, hogy ő tényleg a szavanna szent fia) hóna alá csapja a koldusbotját, és felül a terepjáróra, amivel kiviszik az oroszlánok közé. Vagyis mit hazudozok én itt össze-vissza, az oroszlánok nem éppen közvetlen közelébe, kábé úgy 1 kilóméter távolságra. Ott kiszáll a terepjáróból, elindul lassan az oroszlán felé (még mindig 1 kilóméter a távolság) közben hangosan idiótaságokat beszél („jó oroszlán, szép oroszlán, nem bántalak”), hogy az oroszlán tudatában legyen annak, hogy tisztességesek a szándékai. A szerencsétlen állat éppen döglik a napon, jól bezabált, látszik rajta, hogy szarik mindenre.  Ez a manus pedig megtesz közben három lépést a kocsitól, majd amikor az oroszlán elböffenti magát az ebéd utóhangjaként, bohócunk ijedtében eszeveszett gyorsasággal sprintel vissza a kocsihoz, és el van magától képedve, hogy milyen bátor volt. :D 

Az egész sorozatban csak annyit látni végig, hogy bátor mauglink megy és fut, megy és fut, megy és fut... De mindenképpen többet fut, mint megy.

 

-          Brandon McMillan

 Be kell vallanom, hogy neki eddig csak három műsorát láttam összesen, igazából egyik se nyűgözött le különösebben, de rossznak se mondanám.

 Az első benyomás viszont számottevő: amikor megláttam a csávót, hangosan is megkérdeztem magamtól, hogy ez meg mit keres itt?

Ő ugyanis a SZÉPFIÚ kategória. Örök törvény a szórakoztatóiparban, hogy a tehetség helyettesíthető egy szépen csillogó szempárral. Tehát itt ő helyettesíti Austin Stevenst, akinek eddig még nem jött össze a „szexi nézés”, bár kitartóan gyakorolja. A srác állatokhoz való szakértelme még nem egyértelműsödött számomra, az viszont kétségtelen tény, hogy a szolgáltatások egyéb terén aranyérmes lehetne a csávó, mondjuk egy félhomályos színpadon valami erkölcstelen zenére való vetkőzés kategóriában.

 

-          Bear Grylls (Discovery)

 Őt kifejezetten csípem, de tény, hogy komikusan karakteres figura, meg az is komikus amit és ahogyan csinál. Teveszarból facsart folyadékot iszik, döglött állatok testébe bújik bele, sebtiben néha öszedob egy csónakot vagy házikót, nyers halat eszik, és sorolhatnám.

Valamilyen szinten hasznosnak tartom a túlélés törvényeiről szóló sorozatot amit készített, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a botránykeltés által népszerűséget váró jeleneteit, amitől sokszor még egy alapjaiban véve rosszérzésű embernek is (mint én) felfordul a gyomra, az.

  


A többi csatorna és nagyember kivesézését egy következő részben folytatom.

 

 

A Szilveszter nálunk vörös színben telt...

2010.01.03. 01:23 - Chosy

Retró-szilveszter - ez volt eddig a legjobb -.

Fotók!

 

Pelikán és Virág a tiszti kaszinó bezárta után...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Janis Joplin és Yoko Ono a koncert előtt és két pohár után. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mert szükség van rád!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt a bizonyíték az Elvtárs megvesztegetéséről! Csendőőőőrt!!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Foglaljuk helyeinket

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csoki-szökőkút - idáig azt hittem ilyen csak a mesében létezik -

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Barbi és Inno

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hip-hipp.. Hippik!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Happy Hippy

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az este legjobban sikerült fényképe :D

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Karajcsont

2009.12.24. 14:08 - Chosy

Nem szeretnék e-mailt küldözgetni, úgyhogy itt köszöntöm minden kedves ismerősömet.

Szeretetben gazdag, Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok Mindenkinek!

   

Sánta kutya

2009.12.20. 23:05 - Chosy

Ennél szomorúbban csak Maupassant tollából olvastam valamikor nemmostanában.

Az "Egy asszony élete" c. műremek volt azt hiszem az utolsó könyv hosszú ideje ami könnyeket csalt a szemembe (na meg az Árvácska).

A "Sánta kutya" c. művet pedig úgy ahogy van végigzokogtam.

Ahogy a "Kincskereső kisködmön" c. filmet is.

 

Tényleg lassan olyan tré vagyok mint a feka statiszták a horrorfilmekben---> ők dobják fel leghamarabb a talpukat. Bőgtem mint egy fürdőskurva és örökbe akartam fogadni a Kis bice-bócát. Szegény, mert éhezik. És mert sánta. Ja és árva is. Szar ügy.

Lottózni fogok és ha nyerek, nyitok egy állatmenhelyet és egy árvaházat.

De mindenekeleőtt soha többé nem olvasok és nem nézek szomorú műveket, mert elszáll tőlük az agyam. :D